Add ajándékba a játék és a tudás örömét!

Hogyan szervezzük meg a mindennapjainkat munka és gyerekek mellett?

2017. március 10. - Okosodj Velünk

Reggeli-iskola-munka-iskola-edzés-vacsora-rohanás: ismerős? Már azt sem tudom, hol áll a fejem, hány helyre szaladok egy nap. Te is így vagy vele? Akkor olvass tovább: ez most NEM egy "megmondós" poszt lesz, dugjuk inkább össze a fejünk, és segítsünk egymásnak!

Logisztika – Ti hogyan csináljátok?

Kinek ne lenne ismerős gyerekek mellett az a fő probléma, amit röviden csak káosznak hívunk? Szerintem ezzel minden szülő megküzd: hogyan tudjuk megoldani, hogy iskola után az összes gyermekünk eljusson a zongoraórára, fociedzésre, angol- vagy matektanárhoz? Sőt, onnan haza is kell jönniük, mégsem hagyhatjuk ott azzal, hogy amúgy is vissza kell jönni holnap…
Nem tudom, nálatok hány lurkó van, és hányfelé szakadtok, nálunk (ha már régi olvasó vagy, biztosan tudod), hármasikrek „borzolják az idegeket”.

Hogyan lehetne ezt ép ésszel, rohanás nélkül megszervezni?

Őszintén megvallom, nem is igazán tudom erre a kérdésre a helyes választ. Nálunk ez okozza a legtöbb fejtörést, ez követeli a legtöbb áldozatot tőlünk (szülőktől) és ez okozza legtöbb konfliktust is. Konkrétan egy agybaj leszervezni a srácok suli utáni tevékenységeit.
Pedig én nagyon szerencsés helyzetben vagyok: a szüleim mindenben támogatnak, kellően rugalmasak és édesapám még autóval is rendelkezik. A másik nagyszülők vidéken élnek, rájuk a dolgos hétköznapokban kevésbé számíthatunk, de a nyári szünetben boldogan unokáznak akár hetekig is.

…és még így is: 2 dolgozó, felnőtt ember és három gyerek életét összehangolni komoly szervezést igényel. Milyen „módszereket” vethet be, akinek nincs segítsége?

Van olyan ismerősünk, akinél nem a nagyszülők, hanem a szomszédasszony a legnagyobb támasz. Mivel az anyuka nem „családbarát” munkaidőben dolgozik, ezért egyedül teljesen képtelen lenne heti 1-2 alkalommal elvinni a gyermekét fejlesztésekre. A jó szándékú és önzetlen segítők nélkül bizony sok egyedülálló édesanya lenne kénytelen lemondani a gyermeke számára fontos külön foglalkozásokról.

Logisztika a hármasikrekkel

Nálunk egyikünknek úgy kell szerveznie a munkáját, hogy kellően rugalmas legyen. Ez a mi családunkban én vagyok: a férjem hagyományos munkarendben dolgozik, én viszont az okosodjvelunk.hu webáruház és a fizikai bolt mellett is tudok (valamennyire) rugalmas lenni. Ez persze azt jelenti, hogy soha nem tudok annyit a vállalkozással foglalkozni, mint szeretnék. A nagy karrierépítési álmaimból is engednem kellett, de ezt szerintem a gyermekvállalással a legtöbb nő meghozza. Ettől néha kicsit „morcos” vagyok, hiszen bennünk, nőkben/anyákban is ég a teljesítési vágy, mi is meg akarjuk mutatni, hogy mire vagyunk képesek!

A barátokkal is szerencsések vagyunk, nálunk erősen működik a közösségi szellem: az edzőtársak szülei például szívesen besegítenek, ha minden kötél szakad, és ez persze fordítva is működik. Ezek a kapcsolatok azért is nagyon fontosak, mert a gyermekeinknél is erősítik az összetartozás érzését; látják, hogy nemcsak őket, hanem egymást is támogatjuk a bajban, és ők is jó példát tanulnak.

ido.jpg

Vajon hogyan oldják meg mások? Akinek nincs sok segítsége, viszont a gyermekének szüksége lenne fontos képzésekre: logopédiai fejlesztésre, gyógytornára vagy felzárkóztatásra matematikából? Mert azért az ugye más helyzet, amikor mi szeretnénk még egy „kis pluszt” adni a gyerekeknek; hobbi sportot vagy még egy idegen nyelvet. De mi van azokkal a szülőkkel és gyerekekkel, ahol a mozgásfejlődés kicsit elmaradt és emiatt más részképességek sem működnek tökéletesen? Nekik nem hobbiból kell a külön óra, hanem azért, hogy a gyerekük korához és a képességeihez mérten tudjon fejlődni, felzárkózni az osztálytársaihoz. Örömmel hallanám a tapasztalatokat és az ötleteket ebben a témában. Hátha valaki pont ennek a blogbejegyzésnek és a hozzászólásoknak köszönhetően talál rá a tökéletes módszerre :)

Írd meg kommentben, hogy ti hogyan oldjátok meg a családi logisztikát!